20 év

Posted on Posted in gondolkodom

Mivel úgyse olvassa senki, hát írogatok, mert grafománnak lenni jó.

Ma egy kedves kolléganőm felvetette, milyen állat lenne egy időgép, amivel 20 évet visszaugorhatnánk az időben. Az igazság az, hogy szerintem pár perc gondolkodás után azonnal belevágnék.

1998 – nézzük csak. Már bőven Debrecenben voltam, 20 évesen. Eddigre kétszer kivágtak a “Bevezetés az informatikába” tantárgyból az egyetemen (rotfl), és már nem Gabóval meg Somával laktam egy zseniális albérletben a Szent Anna utcában, mert talán ebben az évben bizony együtt éltem valakivel. Indulóban volt a Lovarda project, a Pont irodában dolgoztam (csak hogy ne kelljen bejárni órákra), jártam a közgázosokkal bulizni össze-vissza, és ment már a Perényi is. Nagyszerű emberek vettek körül, kiszabadultam teljesen a nyomasztó otthoni közegből, hiszen Debrecenből aztán tényleg elég ritkán jártam már haza. Próbáltam felejteni az egri rémálmot, amit magamnak okoztam. Ellenben ekkoriban kezdtem el Loki meccsekre járni, bár még az igazi sikeridőszak előtt volt a csapat (igen, egy év múlva, Vácon, omg, mekkora buli volt 😀 )

Ebben az évben már zajlott az FK időszak, ha jól rakom össze a képet. Nem volt egy zökkenőmentesen indult kapcsolat, lévén először az egyik lakótársammal kavart, de aztán kialakult. Szerettem, tényleg, annyira, hogy pár év múlva el is akartam venni feleségül (ráadásul, hozzám is jött volna) – aztán nem lett belőle semmi.

Zeneileg már kezdtünk kijönni a késői magyar dancefloor remekekből (bár épp ekkor tarolt Náksi és a Soho Party az Éjjel soha nem érhet véget című örökbecsű eredetijével) , én éppen Spice Girls rajongó voltam (üssetek), és befutott a Titanic, amit FK és Viki, a későbbi pótanyám rongyosra nézett VHS-en. Ebben az évben érkezett a moziba a Ryan közlegény megmentése, de az Amerikai Historia X is, vagy a Truman Show.

Igazi, gondtalan év volt. Csak éltem bele a világba, nem nagyon foglalkoztam semmivel sem még komolyan, mégis, talán az egyik legjobb időszaka volt az életemnek. Visszamennék, igen, de nem biztos, hogy sok dolgot másképpen csinálnék, viszont újra megélni zseniális lenne.

Na jó, azért van pár “apróság”, amit azért szívesen kihagynék későbbről.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..