Reggel

Posted on 3 hozzászólás

nyál on.   A végletekig kicsinálnak minket a körülmények. Hullafáradtak vagyunk idegileg, fizikailag, és még mindig nincs vége teljesen, bár talán ma már az utolsókat rúgjuk az ügyben. Most, amikor az esküvővel kéne foglalkozni, egy olyan dologra megy el minden energiánk, amit semmi nem magyaráz.   Tegnap este azt éreztem, hogy már nem nagyon bírom energiával. Igyekeztem nem mutatni (mer ugye mégiscsak én vagyok az erősokosférfi vagymi), de nagyon nehezen ment már az, hogy tartsam magam, és ne kezdjek el ordibálni tehetetlen dühömben. Féltem, hogy mit hoz a holnap, megint milyen problémával kell szembenézni. Mindketten azonnal elaludtunk.   Reggel aztán […]

… és akkor

Posted on 1 Comment

… és akkor megbeszéltük, hogy találkozunk. és akkor találkoztunk. és akkor sétáltunk. és akkor leültünk a rakparton a lépcsőre. és akkor beszélgettünk, amerikai filmekről is. és akkor sétáltunk még tovább, és akkor kajáltunk is, és akkor lopva puszicsók is volt, és akkor elértünk a virágosbódé elé, és akkor megkérdezte, hogy most akkor járunk.   és akkor azóta járunk. és megbeszéltük (nem akkor), hogy nem sietünk. és akkor nem is sietünk. pedig de 🙂   egy év, volt benne ilyen is, olyan is, de bátran kijelenthetem, nagyon boldog vagyok Mellette.  

Vizsgadrukk

Posted on 14 hozzászólás

13 óra múlva odaállok egy bizottság elé, és megpróbálom elhitetni velük, hogy nem hibáztak nagyon, amikor annyi szabadságot adtak az elmúlt 5 évben, és nem volt részemről sem kidobott pénz ez az időszak. Most már nincs para, szombaton még volt egy kör, nyugalom van, magabiztosság. Menni fog, mert mennie kell.   Szentimentális e vagy sem, nem érdekel. Mami, emlékszel, azt mondtam Neked gyerekként, én leszek az első a családban, akinek ott lesz a neve előtt az a kis légypiszok. Hétfő délutánra megleszek vele. Ugye büszke vagy rám onnan fentről is?