nyál on.
A végletekig kicsinálnak minket a körülmények. Hullafáradtak vagyunk idegileg, fizikailag, és még mindig nincs vége teljesen, bár talán ma már az utolsókat rúgjuk az ügyben. Most, amikor az esküvővel kéne foglalkozni, egy olyan dologra megy el minden energiánk, amit semmi nem magyaráz.
Tegnap este azt éreztem, hogy már nem nagyon bírom energiával. Igyekeztem nem mutatni (mer ugye mégiscsak én vagyok az erősokosférfi vagymi), de nagyon nehezen ment már az, hogy tartsam magam, és ne kezdjek el ordibálni tehetetlen dühömben. Féltem, hogy mit hoz a holnap, megint milyen problémával kell szembenézni. Mindketten azonnal elaludtunk.
Reggel aztán felébredtünk, rámnézett, és mosolygott. A szemében ott volt a fáradtság és a félelem keveréke, de ott volt egy kis csillogás is. A remény és a szerelem-szeretet csillogása. Amikor ezt megláttam, tudtam, hogy igenis jól választottam, és jöhet bármi, mi együtt úgyis megoldjuk.
Szeretem.
nyál off.
Neved:
E-mail:
Az e-mail cím megadása kötelető, nem jelenik meg sehol!
Weboldal:
Emlékezz rám :
Köszönöm, ha hozzászólsz. Nem moderálok senkit és semmit, csak a nagyon trágár beszólásokat. Új funkció épült be, a commentedet a beírásától számított egy órán belül módosíthatod.
Beszólok