Ahogy közeledik, úgy megy el tőle a kedvem. Olyan ez, mint amikor nagyon éhes vagy, és már tűkön ülsz az étteremben, hogy végre kihozzák a vacsorád, de amikor a pincér eléd teszi és ránézel, rájössz, nem is szereted igazán a kacsát, ráadásul nincs is rendesen megsütve, és végül is annyira nem is vagy éhes.
Megkezdődött a dömping, mindenhonnan áradnak feléd a csodáscsöpögő számok a rádiókból, a város díszkivilágít, az üzletek tele vannak idegbeteg emberekkel, akiknek lassan már fogalmuk sincs arról, mit is jelentett valamikor a karácsony, csak azon agyalnak, melyik banktól vegyék fel az űberdrága vásárlási hitelt, csak hogy meg tudják vásárolni az ajándékokat, mert az kell. Mert úgy illik.
Mire eljön a fa állításának ideje, a családfő már idegbeteg, persze megint nem működik az izzósor és a feleség is kitalálja, hogy húúú, a szomszéd angyomnak nem vettünk semmit, pedig tavaly is hozott a gyerekeknek ajándékot. A kisgyerekek nem értik, hogy akkor most hogy is van ez a Jézuska dolog, és különben is, nagyi mikorra készül már el a bejglivel?
Rohanás, fogak csikorgatása a dugóban, pánikroham a tömegben, bazi drága fa, ami ráadásul csúnya is, összetört díszek a doboz alján, egész éves hajtástól megfáradt emberek. Üljetek le egy kicsit, és gondoljátok át ezt az évet. Próbáljuk meg idén kicsit másképp a Karácsonyt. Igérem, én is megpróbálom, és csak 2 napos lesz az antikarácsonyos műsor.
De a Last Christmast akkor sem fogom óránként játszani!
Neved:
E-mail:
Az e-mail cím megadása kötelető, nem jelenik meg sehol!
Weboldal:
Emlékezz rám :
Köszönöm, ha hozzászólsz. Nem moderálok senkit és semmit, csak a nagyon trágár beszólásokat. Új funkció épült be, a commentedet a beírásától számított egy órán belül módosíthatod.
Beszólok